Úgy tartják számon, hogy a kávészem hatását egy Káldi nevű etióp kecskepásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy azok a kecskék akik a kávészemet megeszik sokkal élénkebbek lesznek. Miután ezt a közelben élő szerzetesek is megtudták, rájöttek, hogy ebből egy ízletes italt is lehet csinálni.
Európában az 1600-as évek elején kezdett elterjedni a kávéfogyasztás. Az első kávézó a LA Bottega del Caffé néven Velencében nyilt meg 1624-ben. Ma már a Föld lakosságának 80%-a napi rendszerességgel fogyaszt kávét.
A kávét az íze mellett élénkítő hatása miatt is fogyasztjuk. Ezt a hatást a kávészemekben található koffein okozza.
A különböző kávé típusok más-más mennyiségben tartalmaznak koffeint. Összehasonlítás képen, amíg egy csésze főzött kávéban kb. 95 mg koffein található, addig egy csésze instant kávéban csak kb. 62 mg van. Tévhit, hogy a koffein mentes kávé egyáltalán nem tartalmaz koffeint. Vizsgálatok kimutatták, hogy 1 csésze koffein mentes kávé kb. 2 mg-ot tartalmaz az élénkítő anyagból.
Ez azt jelenti, hogy napi 3 csésze kávéval kb. 300 mg koffeint viszünk be a szervezetünkbe. Ez az érték teljesen normális. A probléma akkor kezdődik, amikor napi 600 mg fölötti koffeint fogyasztunk. Ez hívjuk koffein túladagolásnak. Ez hányingert, émelygést, hasmenést és szédülést okozhat. Mindezek mellett gyakori tünet a gyakori vizelési inger is. Ez a koffein vízhajtó hatása véget van.
Minnél hosszabb lével főzzük a kávét, annál több koffeint képes kioldani, így a hosszúkávék nagyobb koffeintartalommal bírnak, mint a presszó vagy rövidkávék. Ezzel együtt a csersavtartalom is nő, így rá is cáfolhatunk arra, miszerint a bőlével főzött kávé gyengébb. Éppen ellenkezőleg. Ezért ha gyengébb ízű kávéra vágyunk, engedjünk forralt vizet a csészébe vagy bögrébe és arra főzzük a presszókávét, így az íze és a kávé erősége is csökken.
A koffein mellett a kávé számos sav félét is tartalmaz. Itt fontos megemlíteni a csersavat is, hiszen ennek köszönhető, hogy a kávét nem szabad éhgyomorra inni, mert ez gyomorproblémákhoz vezethet. A jó minőségű arabica kávékban a csersavtartalom lényegesen alacsonyabb, mint a robusta vagy kevert kávékban.
A kávé a szervezet anyagcseréjét is befolyásolja. Vízhajtó hatása miatt a veséket a visszatartott folyadék ürítésére veszi rá úgy, hogy elindítja a belek perisztartikáját és a kiürülését. 1 dl kávé elfogyasztása 1,3 dl vizet von el a szervezettől. Ezen kívül stimulálja a gyomornedvek kiválasztását is (mely tovább irritálja a beleket, ha a gyomor üres), illetve a stresszel kapcsolatos kortizol hormon felszabadulását okozza.