A gyökérzöldségektől eltérően a céklára a másodlagos vastagodás jellemző. A háncs- és a farészek váltakozása jól látható a gyűrűk révén, mivel a vörös színanyag a háncsrészben dominál. A talaj típusa, a fajta, a feldolgozás módja és a tárolási körülmények mind hatással vannak a geozmin mennyiségére, ezért a cékla 3-4 0C-on tároIandó, minimális mértékben legyen csak szennyezett, s kerülendő a nejlonzsák használata. A répatest épségére ügyelni kell a levelek eltávolításakor, máskülönben jókora léveszteségre kell számítani. Alapos mosást követően, sütés vagy főzés után érdemes csak meghámozni.
A cékla nitrátfelhalmozó növény. A NÉBIH 2014. évi, őszi-téli vizsgálata alapján a nitráttartalma 500-4800 mg/kg között mozgott. A csecsemők hozzátáplálásakor a cékla az első bevezethető zöldségfélék között szerepel, ám egy 7 hónapos, 8 kg-os csecsemőnél a napi kevesebb mint 10 dkg cékla fogyasztásakor fennáll a methemoglobinémia kockázata. A kész bébiételek viszont biztonsággal fogyaszthatók, mivel azoknak a nitráttartalma „Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/ EK rendelet” értelmében nem haladhatja meg a 200 mg/ kg-ot. E jogszabály maximalizálja a paraj és a saláták nitráttartalmát (2000-4500 mg/kg) is a betakarítás ideje alapján, de a céklára vonatkozólag nem rendelkezik.
Azokban a növényekben, amelyekben előfordulnak a cékla után elnevezett betalainok, nincsenek jelen a tipikus növényi színanyagok, az antociánok. A betalainok tirozin eredetű alkaloidok, s attól függően, hogy ciklodopa, vagy prolin kapcsolódik a nyílt szénláncú dikarbonsavval, vörös színű betacianinok, vagy sárga betaxantinok keletkeznek. A betacianinok kb. 75-95%-a betanin, amely a cékla fó pigmentanyaga. Az élelmiszeripar természetes színezékként is felhasználja a céklát, ez az adalékanyag az E 162, azaz céklavörös.
A beeturia, vagyis a cékla fogyasztása után elszíneződő vizelet (és esetleg széklet) nem örökléstől vagy dózistól függő jelenség, s nem is élettani zavar, hanem egy élelmiszer-idioszinkrázia, amelynek során az elfogyasztott mennyiség mellett bizonyos szerves savaknak (aszkorbinsav, oxálsav) is szerepük van, miként a gyomorürülés sebességének is.
A cékla egészségre gyakorolt hatását több területen kutatják, többek között vizsgálták, mint vérnyomáscsökkentőt és teljesítményfokozót sportolóknál, valamint a daganatos és a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében játszott szerepét. Hazai kutatók májbetegeknél és prosztatarákban szenvedőknél vizsgálták a cékla hatását. A daganatos betegeknél nagyon fontos, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása mindig orvosi ellenőrzés mellett történjék, mert nem biztos, hogy a szervezet a várt módon reagál a hatásukra. A daganatos betegeknél az átlagosnál (évi 0,5 kg-nál) jóval nagyobb céklafogyasztás fordulhat elő.
A cékla a funkcionális élelmiszerek közé sorolandó. A benne található betain többek között transzmetilező ágensben gazdag, ezzel növeli a szervezet metilcsoportkészletét, csökkenti a magas homociszteinszintet, erősíti a máj méregtelenítő hatását, valamint javítja a veseműködést.
Hazai adatok alapján 100 g cékla energiatartalma 31 kcal, 1,3 g fehérje, 0,1 g zsír, 5,9 g szénhidrát és 4,24 g rost van benne. Vitaminok közül igen gazdag folsavban (azonban a folsavtartalma erősen fajtafüggő), továbbá C-vitamin-forrás. Ásványi anyagok közül kiemelendő a magnézium-, a kálium- és a mangántartalma. A cékla levelei ásványi anyagokban gazdagabbak, mint a répatest. A cékla kiváló antioxidánsforrás. Glikémiás indexe 64, míg a glikémiás terhelés értéke mindössze 4. A cékla nagy FODMAP-tartalmú. Oxálsavtartalma nagy, 180 mg/100g, s ennek dietetikai vonatkozása is lehet kalcium-oxalátos vesekő esetén.
Itthon főként savanyúság és ivólé alapanyagaként, valamint természetes színezőanyagként használják a céklát. A borscson túl sokkal több lehetőség rejlik a céklában, hiszen lehet fagylalt, sütemény, kenyér, krumplipüré, céklás-mentás hummuszféleség és joghurtos-céklás mártogatós összetevője, de akár csipsz is. Céklaalapú szószok is léteznek már a ketchup alternatívájaként. A cékla jelen van az étrend-kiegészítők között. A lengyeleknél az egyik legnépszerűbb gyökérzöldség, az ausztrálok szeletelve hamburgerbe is belerakják, s az indiai konyha is felhasználja. A nyers céklalé mellett van, ahol a tejsavas erjesztésű céklalé is kedvelt. A zöld céklalevél lilásbordó erezetével nem csupán saláta, hanem leves vagy főzelék alapanyaga is. Természetes színezékként világszerte alkalmazzák, igy dzsemek, fagylaltok, édességek, joghurtok, sajtok, szójatermékek, kolbászok és reggelizőpelyhek része lehet. Tinta alapjaként, de akár bőr vagy fa festésére is alkalmas.
Forrás: Új diéta, a magyar dietetikusok lapja, XXVI. évfolyam, 4.szám 27.oldal
