Sokszor kísértésbe eshetünk egy-egy üdítőnek a moziban a strandon fekve, vagy csak az utcán sétálva. Sokan szívesen fogyasztanak el egyet-kettőt ezekből a cukrozott italokból, nem gondolva bele abba, hogy miből mennyit is tartalmaz a kezünkben tartott palack, vagy pohár ital.

Számos információ kering arról a nagyvilágban, hogy a cukros üdítőitalok milyen negatív hatással vannak a fogyasztók egészségére. Ebben a cikkben ezekről szeretnék írni nektek.

Azoknál, akik minden egyes nap isznak legalább 1-2 pohárnyi cukros üdítőt, kétszer gyakoribb a 2-es típusú cukorbetegség, mint akik havonta maximum egyszer isznak ilyesmit. Ez azért is lehetséges, mert nagyon sok cukrot tartalmaznak. Számszerűsítve 1 liter átlagosan 110 mg-ot. A rendszeres fogyasztása ezeknek az italoknak továbbá jelentős testsúlygyarapodáshoz vezethet.

Az üdítőkben található foszforsav - és esetlegesen a koffein – káros hatást gyakorol a csontállományra. Egy erre fókuszáló vizsgálat kimutatta, hogy a csípőcsont állományának ásványianyag-sűrűsége 4%-kal alacsonyabb a normál értéknél azoknál a nőknél, akik napi minimum 3 doboz kólát fogyasztanak. A kóla nagy mértékű fogyasztása csontritkulást idéz elő.

Sokan gondolják, hogy az úgynevezett „light” üdítők jobbak, mint a hagyományos cukrozott üdítők. Ezekkel az a baj, hogy amíg néhány csak mesterséges édesítőszert tartalmaz, addig vannak olyanok is, melyekben az édesítőszer mellett cukor is van. Ezen kívül a light italokban is megtalálható a foszforsav, így a kálciumot ezek is kivonják a csontokból. A „light” vagy „zero” italok rövid távon a vércukorszintre is hatással vannak bizonyos esetekben. Ha nem fogyasztunk semmit, csak energiamentes üdítőt, akkor a szervezet elkezd inzulint termelni az édes íz hatásra. Ez fáradékonyságot okoz, és emellett hosszabb távon az is előfordulhat, hogy az ízfokozók miatt nem érezzük majd az ételek természetes ízét olyan jól, mint korábban.

A dobozos gyümölcslevek sem tartoznak az egészséges kategóriába. Ezek az italok általában koncentrátumból készülnek. Egy több lépcsős folyamaton átment, nagyon erős mértékben feldolgozott és átdolgozott gyümölcslevekről beszélünk ebben az esetben, ami már csak árnyéka az eredeti gyümölcsnek.

A legjobb választás, ha a közönséges ivóvizet választjuk szomjunk elűzéséhez. A mellett, hogy a víz oltja a legjobban a szomjúságot, nem viszünk be vele a szervezetünkbe üres kalóriát. Ásványvízből érdemes szénsavmenteset választani. Legalább havi rendszerességgel célszerű az ásványvizek fajtáját váltogatni, hiszen mindegyikben más-más arányban vannak jelen az ásványi anyagok. Izgalmasabbá tehetjük esetleg, ha egy citromot facsarunk bele, így kicsit savanykássá tesszük, plusz C-vitamint juttatva a szervezetünkbe. Ha azonban valami édesebbet szeretnénk inni, próbáljuk meg saját magunk által kifacsarni a gyümölcsöket, például a narancsot. Ezek tényleg 100%-os gyümölcslevek lesznek, és semmi hozzáadott cukrot nem fog tartalmazni. Ezt is csak maximum egy pohárral ajánlott fogyasztani, mert a facsarással a rostoknak csak kis százaléka kerül majd az italunkba. A gyümölcs teljes elfogyasztása a legcélszerűbb. Így a napi rostmennyiéghez is hozzájutunk.

 

 

Úgy tartják számon, hogy a kávészem hatását egy Káldi nevű etióp kecskepásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy azok a kecskék akik a kávészemet megeszik sokkal élénkebbek lesznek. Miután ezt a közelben élő szerzetesek is megtudták, rájöttek, hogy ebből egy ízletes italt is lehet csinálni.

Európában az 1600-as évek elején kezdett elterjedni a kávéfogyasztás. Az első kávézó a LA Bottega del Caffé néven Velencében nyilt meg 1624-ben. Ma már a Föld lakosságának 80%-a napi rendszerességgel fogyaszt kávét.

A kávét az íze mellett élénkítő hatása miatt is fogyasztjuk. Ezt a hatást a kávészemekben található koffein okozza.

A különböző kávé típusok más-más mennyiségben tartalmaznak koffeint. Összehasonlítás képen, amíg egy csésze főzött kávéban kb. 95 mg koffein található, addig egy csésze instant kávéban csak kb. 62 mg van. Tévhit, hogy a koffein mentes kávé egyáltalán nem tartalmaz koffeint. Vizsgálatok kimutatták, hogy 1 csésze koffein mentes kávé kb. 2 mg-ot tartalmaz az élénkítő anyagból.

Ez azt jelenti, hogy napi 3 csésze kávéval kb. 300 mg koffeint viszünk be a szervezetünkbe. Ez az érték teljesen normális. A probléma akkor kezdődik, amikor napi 600 mg fölötti koffeint fogyasztunk. Ez hívjuk koffein túladagolásnak. Ez hányingert, émelygést, hasmenést és szédülést okozhat. Mindezek mellett gyakori tünet a gyakori vizelési inger is. Ez a koffein vízhajtó hatása véget van.

Minnél hosszabb lével főzzük a kávét, annál több koffeint képes kioldani, így a hosszúkávék nagyobb koffeintartalommal bírnak, mint a presszó vagy rövidkávék. Ezzel együtt a csersavtartalom is nő, így rá is cáfolhatunk arra, miszerint a bőlével főzött kávé gyengébb. Éppen ellenkezőleg. Ezért ha gyengébb ízű kávéra vágyunk, engedjünk forralt vizet a csészébe vagy bögrébe és arra főzzük a presszókávét, így az íze és a kávé erősége is csökken.

A koffein mellett a kávé számos sav félét is tartalmaz. Itt fontos megemlíteni a csersavat is, hiszen ennek köszönhető, hogy a kávét nem szabad éhgyomorra inni, mert ez gyomorproblémákhoz vezethet. A jó minőségű arabica kávékban a csersavtartalom lényegesen alacsonyabb, mint a robusta vagy kevert kávékban.

A kávé a szervezet anyagcseréjét is befolyásolja. Vízhajtó hatása miatt a veséket a visszatartott folyadék ürítésére veszi rá úgy, hogy elindítja a belek perisztartikáját és a kiürülését. 1 dl kávé elfogyasztása 1,3 dl vizet von el a szervezettől. Ezen kívül stimulálja a gyomornedvek kiválasztását is (mely tovább irritálja a beleket, ha a gyomor üres), illetve a stresszel kapcsolatos kortizol hormon felszabadulását okozza.

 

Hozzávalók:

150 g kuszkusz

200 g zsírszegény túró 

50 g natúr joghurt

2 db tojás

2 ek cukor (lehet eritrit ha csak felnőttek eszik)

Fél citrom leve és héjja

Őrölt fahéj

150 g szőlő

 

Elkészítés:

A kuszkuszt 150 ml forrásban lévő vízbe keverjük, majd lefedve pihentetjük 15 percig. Közben a túrót, a tojássárgákat, a tejfölt, a citrom levét és héját, valamint a cukrot vagy eritritet kikeverjük, majd az elkészült kuszkuszt is hozzáadjuk.

A tojásfehérjét, csipetnyi sóval, verjük kemény habbá, és óvatosan keverjük bele a masszába. Egy kivajazott tortaformába öntjük, majd rászórjuk a fahéjat és a szőlőt.

180 fokra előmelegített sütőben, 35 perc alatt készül el.

 

      Kenyeret az emberiség létezése óta fogyasztunk. Sőt, a mai ember elött élő, úgynevezett előember is evett gabonamagvakat. Miután a tüzet is megismerték, rájöttek, hogy megpörkölve a magvak még finomabbak és könnyebben fogyaszthatóak mint nyersen. A későbbiekben már a magvakat összezúzták, hogy könnyebben el lehessen rágni azokat, majd az így kapott elegyet forró kövön kisütötték, így született meg az korai „kenyér”. Ez után már nem tartott sok ideig mire rájöttek, hogy tápláló, jóízű, és minden korosztály számára kielégítő étel a kenyér.

      Ha valaki megemlíti a kenyeret, akkor általában mindenkinek a hagyományos búzakenyér jut eszébe. Természetesen ezeken kívül számos fajtája létezik, mindegyik különféle alapanyagokból készül, most be fogok mutatni néhányat ezek közül.

      A búzakenyér, vagy más néven fehér kenyér, teljes mértékben búzalisztből készül. A búzalisztekből készíthető a legjobb kenyér, mert magas a sikértartalmuk. A sikér nagyon rugalmas fehérje, ennek köszönhető a kenyér laza szerkezete, magassága és könnyűsége. Ha a búzakenyérben lévő tápanyagtartalmat tekintjük, akkor 100g kenyérben 266 kcal kalória mellett 51g szénhidrát (melyből 2,4g rost) 3g zsír és 8g fehérje található. A fehér kenyér felülete fényes, cserepesedő, aranysárga, néha barnás színű.

      A teljes kiőrlésű kenyér, mint a neve is mutatja, teljes kiőrlésű lisztből készül. Ez azt jelenti, hogy a gabonaszemnek a külső részét, tehát a csírát és a korpát is tartalmazza a magbelsőn kívül, így magasabb benne az ásványi anyag tartalom, a vitamin és a rosttartalom is, mint a fehér kenyérben. A több rostanyagnak köszönhetően a szénhidrátok lassabb szívódnak fel, a vércukorszintet lassabban emelik meg. Mivel a rostok vizet szívnak fel, ezért nő a térfogatuk, és ezáltal teltségérzetet keltenek a fogyasztóban. 100 gramm teljes kiőrlésű kenyérben 252 kcal kalória, 42,71 g szénhidrát, 3,5 g zsír és 6 g rost található

      A rozs, kenyérben történő felhasználása leginkább a német kenyerekre jellemző. A rozskenyérre jellemző a savanykás ízvilág. A rozskenyérről elmondható, hogy belseje sötétebb, töményebb. Ez nagyrészt a rozsliszt alacsony sikértartalmának köszönhető. A liszt, melyet rozsból őrölnek, kevesebb szénhidrátot és zsírt tartalmaz, viszont több benne az egyéb ásványi anyag. A rozs pozitív hatással van az egészségre is, hiszen kedvezően befolyásolja a bélműködést, segít a székrekedés ellen és csökkenti a koleszterinszintet is. A rozs tartalmaz B1-vitamint, fehérjét, növényi rostokat, kálciumot és egyéb tápanyagokat is. Itt meg kell említeni a rozsos kenyeret is, mely abban különbözik a rozskenyértől, hogy nem olyan nagy mennyiségben van jelen benne a rozsliszt. Egy 2017. június 23-án életbe lépett rendelet szerint, a rozskenyér minimum 60%-ban, míg a rozsos kenyér minimum 30%-ban kell hogy tartalmazzon rozslisztet. A rozskenyér tápanyagtartalma 100 grammra lebontva a következő: 259 kcal kalória, 42,5 g szénhidrát, 8,5 g fehérje és 5,8 g rost.

      A durumkenyér fő összetevője a durumbúza. A durumbúza, a hagyományos búzával ellentétben nagyon értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag. Emellett fehérjetartalma is sokkal magasabb. A durumbúzából készült kenyér nagyon hasznos azoknak, akik cukorbetegségben szenvednek vagy a koleszterinszintjük magas. Tápanyagtartalom tekintetében az összes kenyér közül ebben van a legtöbb energia. Számszerűsítve 100 g durumkenyérben 364 kcal található. Ezen kívül 75,8 g szénhidrátot, 9,1 g fehérjét és 3 g rostot tartalmaz.

A szénhidrát csökkentet kenyér, vagy ahogy gyakran hívni szokták a light kenyér attól különbözik a többitől, hogy olajos magvakkal dúsítják. Amellett, hogy a magoknak nagyon alacsony a szénhidrát tartalmuk, rendkívül magas fehérjetartalommal bírnak, és egészséges zsírforrásnak számítanak. Az e fajta kenyér 100 grammjában 282 kcal kalória mellett 24,1g szénhidrát (melyből 4,7g rost) 9,4g zsír és 19g fehérje található

Gyakran feljön a kérdés, hogy naponta mennyi kenyeret szabad enni, mi az egészséges mennyiség. Azt tanácsoljuk, hogy lehetőség szerint napi 2-3 alkalommal fogyasszunk legalább 1-1 szelet kenyérfélét.

Összegezvén, a magasabb rosttartalmú kenyereket ajánlanánk, hiszen ez minden, az egészség megőrzésére hasznos tápanyagból többet tartalmaz. Azok számára akik fogyni szeretnének fontos tudni azonban, hogy a szénhidrát csökkentett kenyér sok olajos magvat rejthet, így a kalóriatartalma is több, mint a többi kenyérnek, tehát a light kenyér név megtévesztő lehet sokak számára. Ez esetben inkább válasszuk a rozskenyeret, vagy a teljes kiőrlésű kenyeret.

 

Legújabb cikkek